Új koordinátora lett a lómentésnek
2011.03.11.

Akik szeretik a lovakat és figyelemmel kísérik ménesünk hétköznapjait és a velük kapcsolatos híreket, talán feltűnt nekik, hogy egy fiatal törékeny lány nagyon sokat mozgolódik lovaink körül. Nem tagadjuk, hogy bár mindannyian imádjuk a lovakat, de közülünk csak néhány önkéntesnek van lovas tapasztalata. Ezért is nagy öröm, hogy egy olyan önkéntes segíti munkánkat, aki ízig, vérig vérbeli lovas. És bár természetesen imádja a többi állatot is, sőt ő is a nehéz, meg nem értettekre specializálódott, azért a féltő és hozzáértő tekintete elsősorban a lovakon van.




Ő Kopperdák Juli, akit megkértem írjon néhány mondatot magáról, a lovakról és arról hogyan került kapcsolatba a NOÉ-val:
„23 éves kertészmérnök hallgató vagyok a Gödöllői Szent István Egyetemen.
Gyerekkorom óta imádom az állatokat. Saját kutyám sajnos nem lehetett gyerekkoromban, így a kutyázás mindig nagyszüleimnél volt. 17 éves voltam, amikor a lovardából hazahoztunk egy kölyökkutyát, Csutakot. Ő lett az első kutyám. 2 éve pedig csatlakozott hozzá Sushi aki egy ismerősnél született véletlen alom utolsó megmaradt kölyke volt.
5 éves korom óta lovagolok, gyerekkoromban szinte az összes szabadidőmet lovardákban/ lovas-táborokban töltöttem. Díjlovaglásban versenyeztem 5 évig. Volt egy saját lovam Imperiet-G. Amíg ő egészséges volt, addig rendszeresen versenyeztem. Miután végleg tönkrement az egyik lába el kellett őt adnunk és így a versenyzői pályafutásomnak is vége szakadt. Azután már csak hobby szinten lovagolgattam, de az egyetem illetve anyagi okok miatt végleg abba kellett hagynom. Nagyon érdekel az erőszakmentes lókiképzés is. Pár éve már olvasgatom a Zakuszka-tanya életének mindennapjait. Akkor is olvastam amikor Koksz odakerült, és akkor is amikor átköltözött a Noé Állatotthonba. Valahogy így figyeltem fel a Noé működésére, és rájöttem, hogy Pesten is van elérhető közelségben „lómenhely”. Egyik szombaton kilátogattam a Noéba, mert kíváncsi voltam, hogy miként élnek ott a lovak, kutyák. Meggyes nagyon rendes volt és körbevezetett, minden lónak elmesélte a történetét. Valahogy megragadott a hely szelleme, és amint látjátok itt ragadtam! Itt legalább kiélhetem a ló-szeretetemet.”






Mit vettünk mi ebből észre? Juli jött és azóta is jön hétköznap, hétvégén, szinte minden nap. Segít a kórházban, sétáltatja a kutyákat, tisztítja az istállót és kezeli a lovakat. Szerencsére Meggyessel, aki nálunk a főlovas első perctől megtalálták a közös hangot.

Juli teljesen önállóan szervezi hetek óta a „lópucoló szombatokat” és ezzel megmozgat olyan embereket is, akik eddig nem jöttek hozzánk, de a lovak szeretet és közelsége kicsalogatta őket az Állatotthonba. Internetes fórumjainkon, a facebookon és személyesen is segíti megválaszolni a lovas témájú kérdéseket, összefogja a témát virtuálisan és a valóságban is!
Ezért megkértük őt és nagy örömünkre elvállalta, hogy mostantól ő legyen a NOÉ lómentésének koordinátora. Hogy megkönnyítsük a vele való kapcsolattartást mostantól közvetlenül is fel lehet venni vele a kapcsolatot a lomentes@noeallatotthon.hu e-mail címen.

Szeretettel várunk mindenkit lovas programjainkra!

Teilen

Vissza a cikkekhez