(W)ebnapló 2010.11.22-28.
2010.11.29.

És megérkezett az első hó, persze magával hozta a hideget is. A hideggel pedig megkezdődött a sakkozás, hogy a kicsiket, rövid szőrűeket, fázósakat hova tegyük, hogyan óvjuk. A balesetes részleg teljesen megtelt, minden talpalatnyi helyen kutya melegszik. Kutyaruhákkal, pulóverekkel védjük a legfázósabbakat, szalmázzuk a házakat, pótoljuk a hőfüggönyöket a házakon.



Szörnyű veszteség ért minket a héten, elment Bulcsú kutyánk a Fekete Herceg. Hirtelen lett rosszul, azonnal orvoshoz rohantunk vele, ahova még a saját lábán ment be. A rendelőben elvesztette az eszméletét és szép csendben, nyugodtan elment. Soha nem fogjuk elfelejteni. Nem csak azért mert szépsége és személyisége felejthetetlené teszi, de neki köszönhetjük a ma már NOÉ TÁMOGATÓI KLUB néven tevékenykedő csapatunkat is.
Karidzs, akivel Bulcsú a legbensőségesebb viszonyban volt így emlékezett meg a mi Fekete Hercegünkről: Ne sírjatok! Bulcsú emlékére!



Teddy kb. 2 hónapos kan kölyök, akit a kistarcsai besárlóközpont parkolójában találtak. Elveszetten járkált az autók között. Állatbarátok nem hagyták, hogy a kocsik között baja legyen, így került hozzánk.



Babona kb. 2 éves fekete pincsikeverék, aki közvetlenül az M5-ös autópálya Újhartyáni csomópontja melletti füves részen reszketett és arra várt, hogy valaki kimentse az autók közül. Több kullancsot is találtunk benne, bár a szőre nem tűnt ápolatlannak. Nagyon kedves, bújós, igazi kanapékutya.



Zsuzsi kutyánk, az idős ír szetter hölgy, aki gazdája halála miatt került hozzánk, bizony már meleg, puha ágyban alszik! Aki mostanában figyeli a NOÉ-s híreket, vagy járt kint az Állatotthonban biztosan ismerte őnagyságát. Kedvességével, édes természetével mindenkit levett a lábáról. Mint kiderült korábbi életében is nagyon sokan szerették, a mai napig többen telefonálnak és írnak, szomszédok, ismerősök érdeklődnek felőle. Reméljük új otthonában, ahol egy másik ír szetterrel és cicával él együtt, minden a tervek szerint fog alakulni és lesz még jó néhány szép gazdis éve. Nagyon boldogok vagyunk, hogy biztonságban, családban tudhatjuk őt, de az is biztos, hogy nagyon-nagyon hiányzik a gazdasági udvarról!





Grincsnek a kis szálkásszőrű keverék fiúcskának és három nyuszi pajtásának az XVII. kerületi Önkormányzat kért segítséget, gazdái kilakoltatása miatt. Grincs, kedves, megszeppent szobakutya, a lelkét még ápolgatjuk. Egy kedves szerető otthon, biztos sokat segítene neki.



Dankó Pista nincs régóta nálunk, de ez nem számít, hiszen egy pillanat alatt lett mindenki kedvence. Vidám, bohókás mégis alkalmazkodó természete nincs olyan ember akit ne venne le a lábáról. Így történt meg, hogy alig néhány nálunk töltött szép hét után, egy kedves család beleszeretett és a hóesést ő már csak az ablakból nézi.



Talán a legnagyobb fájdalom, amikor egy már korábban örökbeadott kutyánk kerül vissza. Amikor néhány hét, hónap esetleg év gazdis lét után újra itt köt ki az Állatotthonban. Most szegény Edward kutyánk (akit mi csak Tirpáknak becézünk és ő ezt szereti) került vissza, fél év gazdis élet után. Lakás kutya volt és álomszerűen viselkedett felnőttel, gyerekkel egyaránt. Igazi tökéletes családi kutya. Sajnos a kisgazdája allergiás lett a kutyaszőrre és bár örökbefogadói mindent megpróbáltak, a betegség annyira súlyossá vált, hogy vissza kellet őt adniuk. Tirpák bebizonyította, hogy tökéletesen jól tud a családjával együtt élni, szobakutyaként. Most viszont összezavarodva és a hidegben vacogva nem érti mi történt. Reméljük hamarosan beleszeret ismét valaki ebbe a nagyon jó kutyába.



A Göndör család egyetlen leánykája Gitta máris gazdira talált. Persze nem volt nehéz neki, hiszen állandó mosolyával, göndör fürtjeivel és huncut szemével csak elolvadni lehetett tőle. Már az első hírek is megérkeztek felőle:
„Göndör Gittáról -aki Rozika lett- minden nap ódákat zeng a kolléganőm. Mivel 5 fős a család és a szomszéd néni is beleszerelmesedett, így elég keveset van egyedül. Most is csak átugrott a néni, h ránézzen és 1,5 órán keresztül gyönyörködött benne. Reméljük, hogy a többieknek is szuper gazdikat találunk.”



Morzsi másfél éves szuka kutya, akit az Illatos útról fogadott be hajléktalan gazdája. Imádja a kutyát, aki kifejezetten jól szocializált, kedves, szófogadó, ápolt kutyus. A gazdájának télire szállóra kellett költöznie, ahova imádott kutyáját nem tudja magával vinni. Az elválás természetesen mindkettőjüket megviseli, de reméljük a sok szeretet és törődés amit Morzsi nálunk kap, kicsit feledtetni tudja imádottja hiányát.



Eszti kb. 2-3 éves jagd terrier keverék szuka kutyus, akit Valkó külterületén találtak. Egyenlőre csendes, visszahúzódó kutya. Reméljük a szeretet és a törődés hatására hamarosan kinyílik.



Loki kb. 8 hetes kisfiú, akit egy dobozban tettek ki a XVIII. Lakatos út környékén. Puha, kócos kölyökkutya, jelen pillanatban ideiglenes befogadónál van kölyökkaranténban. Amennyiben egészséges, megkezdjük oltási programját.



Nancy törpenyuszi sem volt sokáig nálunk. Mondjuk a kis lógófülü tapsifüles tényleg nagyon szép nyuszi!



A héten látogatást tett az Állatotthonban az egyik vércsénk, akiről jelenleg még ideiglenes befogadó gondoskodik. Őt, mint olyan sok társát áram ütötte meg. Sajnos az egyik lábát elvesztette és a szárnya is megsérült, de a gondoskodásnak hála szépen gyógyul. A legfontosabb, hogy megerősödjön és megtanuljon egyedül egy lábbal enni. Sajnos sérülései miatt szabadon már nem engedhető, de az Állatotthonban egész életében vigyázni fogunk rá.



Vezér kutyánk, a fekete komondor (tudjuk, hogy a kennel klub által nem elismert a fekete szín, mégis kár lenne tagadni, hogy létezik!) Sajnos még mindig nagyon bánatos. Már kommunikál velünk és kéri a simogatást, de alig eszik, nem tudjuk rávenni, hogy bemenjen beszalmázott házába. Most hogy hideg van és esik a hó ez nagyon veszélyes. Bulcsú kutyánk megüresedett helyére, az istállóba szállásoltuk most őt el. Kérünk mindenkit, aki felé jár, legyen egy jó szava, egy simogatása, egy kis finomsága a ehhez a szomorú öreg kutyához.





Bulcsú halála után Gréti kutyánk, aki a gazdasági udvar lakója, ismét elárvult. Sajnos ő egyértelműen inkább a kutyák társaságát kedveli jobban, mint az emberekét. Az emberekkel félénk visszahúzódó. Szeretnénk őt átölelni és a fülébe súgni, hogy nincs baj, Bulcsú már jó helyen van és boldog és neki sincs félni valója, hiszen itt mindenki szereti. De sajnos félénksége nem engedi közel az emberekhez. Próbáljuk elnyerni a bizalmát, becézgetjük, odafigyelünk rá. Reméljük, hogy hamarosan választ magának egy új párt, akihez hozzábújhat, akivel biztonságban érzi magát.



Természetesen legjobban kis védenceinkkel szeretünk foglalkozni, őket ápolni, etetni, szeretgetni. De munkánkhoz tartoznak egyéb teendők is. A hideg, a hó beköszöntével szükségünk lenne néhány dologra:
- Vízforraló, nagyobb méretű, de persze nem válogatunk, csak biztonságosan működjön.
- Hólapát, ásó, lapát, lombseprű, gereblye, seprű.
- Irodaszerek: lefűzhető genoterm (bugyi), fénymásoló papír, lefűzős dosszié, post-it, boríték, stb.
Ha van esetleg valakinek a fentiekből felesleges, használaton kívüli, de jól működő, sokat segítene vele!

Cicáinkról szóló hírekkel rendszeresen jelentkezik a Macsnapló.

Beszámolók a Minimenhely project háza tájáról a Mini (W)ebnaplóban.

Fenékrázó boxereink sorsát nyomon követhetik a Hírboxban.

Szuszogó, röfögő bulldogjaink mindennapjai elolvasható a Bullblogban.

A cane corsokról tudósít a Corso Kurír.

Kinga

A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.

Megosztom a Facebookon