I. Rákosmenti Ebkavalkád
2010.05.22.

2010. május 15.-én szombaton került megrendezésre a XVII. kerületi Önkormányzat közreműködésével az I. Rákosmenti Ebkavalkád.

Korán kezdődött a nap, kettő rendezvényre is hivatalosak voltunk. Az előkészületek rendszerint hatalmas felfordulással járnak az állatotthon ilyenkor egy felbolydult méhkasra hasonlít, külső szemlélő számára úgy tűnhet, hogy az Armageddon egyik jelenetébe csöppent … :)

Sietve pakolunk remélve, hogy nem felejtünk el semmit. A kocsik és a gazdasági udvar között rohanva izgatott kutyafalka követ minket, éreznek valamit a levegőben. A szerencsések pórázvégre kerülnek; örömteli vakkantással nyugtázzák a tényt, hogy részesei lesznek a kalandnak. Benő - rendszeres látogatóink előtt nem ismeretlen név – megunva a várakozást felugrik a kocsira, úgy dönt, ebből bizony ő sem marad ki… Mosolyt csal arcunka a kis bohóc, de az idő szorít, már indulnunk kellene. Felkerül Ottóra a kötőfék, velünk tart Sziszi a sikló, Sámli a cica, végül a teknősök is helyet kapnak az autóban. A borzkölykökre semmi hatással nincs izgatottságunk a szállítódobozban, teli hassal, békésen szundikálnak. Gazsiék időközben gyalogosan indulnak neki a mai napnak. (Felrémlik előttem Don Quijote és Sancho Panza kalandos története.)



Benő


9 óra a konvoj kigördül az állatotthon kapuján.

A rendezvény helyszínére érkezve megkezdjük a kipakolást. Az idő múlásával folyamatosan bővül a „Mit felejtettünk el” listánk tételei. Öt nő és a sátorállítás külön fejezetet érdemelne, de legyen elég annyi, hogy közönség segítséget kértünk, mert a telefonos problémamegoldás – sajnos ebben az esetben – nem működött. Nagy megkönnyebbülésünkre Gazsiék is befutnak, épségben.




Rágcsálómentő csoportunk, valamint a Támogatói Klub tagjai is megérkeznek, épp időben.



10 óra kipakoltunk, a sátor áll, az állatokat komfortosan elhelyeztük: megállhatunk, hátradőlhetünk, de csak egy szusszanásra.

Izgatott, csillogó szemű gyerekek jönnek szüleiket maguk után húzva, vagy éppen előttük szaladva. A jövő kis állatvédői. Kérdésekkel bombáznak, és mindenkit egyszerre szeretnének simogatni, ölelni, szeretni. A félénkebbek kezdetben szüleik karjaiból, vagy a hátuk mögül szemlélődnek, de nem tudnak ellenállni, hamarosan őket is elragadja a hév és ott guggolnak apró társaik mellett. Hangos sikkantások hasítanak a levegőbe, a borzkölykök aratnak osztatlan sikert gyerekek és felnőttek között egyaránt. Lustán hagyják, hogy simogassák, fényképezzék őket.





Egy-egy pillanatra megállunk és a programok helyszínét fürkésszük agility bemutató, kutyás fogathajtás, vakvezető kutyák bemutatója, fajtabemutató egymást követik a programok. Az önkormányzat gondoskodott az aprónép szórakoztatásáról: játékos TOTÓ, arcfestés, kézműves foglalkozás. (Kósza pillanat erejéig magam is kísértésbe estem, de tudva korlátaimról inkább nem sokkoltam senkit képzőművészeti remekeimmel.)

Az időjárás azonban sajnos rányomta bélyegét a rendezvényre, aggódva egyre többször tekintettünk az ég felé, a kezdeti záporból hatalmas zivatar lett.





A legkitartóbb látogatók is meleg otthonaik felé vették az irányt, szomorúan vettük tudomásul, hogy a rendezvény véget ért.

Reméljük maradandó élményt okoztunk kicsiknek és nagyoknak egyaránt, valamint ezúton is köszönjük a meghívást a XVII. kerületi Önkormányzatnak.

A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.

Megosztom a Facebookon