Noé Állatotthon Logo


1122


English English Deutsch Deutsch Etikus adománygyűjtő szervezet
Gazdikereső kutyák
Gazdikereső cicák
Egyéb gazdikeresők
Talált kutyák
Állandó lakóink
Gazdira találtak
Elhunytak
Lakossági hirdetések
Adomány
Önkéntesek
Támogató Klub
Feliratkozás hírlevelünkre:

Elolvastam az Adatvédelmi tájékoztatót

KeverékKutya Webshop

Etikus Szervezet
Főoldal Rólunk Elérhetőségek Segítség Örökbefogadás Támogatók

 
 

Sprintnek most már minden napja boldogság
2019.12.15.

Kedves Noésok!

Picit több, mint egy hónapja hoztam el Sprint úrfit (ahogy az egész családom becézi). Szerelem volt már első látásra és a korábbi rossz emlékeit félretéve nagyon gyorsan elkezdett kötődni, már két hét után szabadon vissza lehetett hívni. Na de csak szép sorjában. Az első hét tartogatott bőven kihívást mindkettőnk számára. Neki meg kellett barátkoznia a lifttel, ami nem volt egyszerű, a környékkel, a sok városi zajjal, amiktől eleinte mindig halálra rémült, a rengeteg új játszócimbivel, akiktől az elején még nagyon félt és bizonytalanul viselkedett velük, még a szobatisztaság is megtanulásra váró feladat volt. Gazdi pedig rászokott a korán kelésre, a szélben, esőben, hóban sétálásra és futásra és kezdetben a mindennapos pisi-kaki takarításra. Aztán ahogy teltek a napok egyre jobban megnyugodott, elkezdte felfedezni a szagokat, már mert pisilni, jelölgetni több helyre, elkezdett közeledni más kutyákhoz, és két hét után már önfeledten hancúrozott is velük. A lakásban való életet gyorsan megszokta, bár az első két hétben kamerás megfigyelés alatt állt. A tömegközlekedés kis kezdeti nehézségek után már zökkenőmentesnek mondható, legyen szó buszról, villamosról, metróról vagy vonatról. Az autó először nagy probléma volt, hiszen valószínűleg egy autóból rakták ki, de mostanra már egyedül ugrik be kérés nélkül, mert tudja, hogy mindig valami jó helyre megyünk vele. Igazi “együtt mindenhová kutya” lett. Már az is világos és elfogadott számára, hogy Gazdi mindennap dolgozik, de mindig siet haza hozzá, vagy ha bármi közbejön, akkor jön a Pótgazdi (tesóm a szomszéd lépcsőházból) és “kiszabadítja”. A hétvégét sokszor töltjük Székesfehérváron a szüleimnél, ahol új barátra lelt Bömbi személyében, aki ugyan már idősebb, de nagyon jól megvannak egymással és szeretnek mindent együtt csinálni. Rengeteget sétálunk és futunk ott, sőt még pénteken vagy szombaton kutyaisibe is járunk. Meglepően gyorsan tanul, hihetetlen értelmes kis kutya, imádja a jutifalit, nagyon fontos neki a pozitív megerősítés. Összességében a kedvenc tevékenységi a futás Gazdival, őrült játék a kutyacimbikkel, kanapén heverés és Gazdi pulcsi csócsálás, a többi játékkal még csak most ismerkedik, de már elkezdett érdeklődni irántuk. Most az utolsó hétben új feladatot kapott, előlépett terápiáskutyának, ugyanis a múlt vasárnapi erdei futás során Gazdi bokaszalagja elszakadt. Azóta mankóval sétálunk, de nagyon figyelmes és együttműködő, pedig a tempó töredéke az általa megszokottnak. Szerencsére Pótgazdi most a futásba is besegít, így nem lesz kilométerhiánya Sprint úrfinak. Szóval nagyon kiegyensúlyozott és boldog hónapon vagyunk túl és már ennyi idő alatti is látszik, hogy valóban jóban-rosszban társak vagyunk. Már nagyon várjuk az első közös karácsonyt. Majd lesz nagy családi összejövetel, ahol legalább 7 kutyus fog együtt bandázni, ami megközelíti majd a kétlábúak számát :D Nektek is nagyon boldog készülődést kívánunk és még sok karácsony előtt örökbeadott kis védencet! Mégegyszer köszönjük a sok szeretet és lélekápolást, amit Sprint kapott Tőletek, így nagyon jó, új alapokkal indult neki a második esélynek.


Mindenkit puszilunk és küld egy nagy pacsit, mert mint legfontosabb dolog, azt is már megtanulta, hogy kell adni:)




Megosztom a Facebookon
 
     

Kapcsolódó cikkek:
További cikkek a témában