Így buliztunk mi 2013-ban….avagy az V. Segélykoncert
2013.09.26.

Évről-évre rengetegen vesznek részt az állatszerető civilek közül is. Idén kb. 800-an buliztatok velünk, és a társaság abszolút mértékben vegyes volt. Voltak fiatalok, idősek, fiatalos érzetűek, kutyások, cicások, lovasok, rókások, egyszóval mindenféle fajta ember. Minden évben benéz hozzánk pár volt lakó, akik szerencsére már csak bulizni jönnek vissza hozzánk, és beköszönni egykori pajtásaiknak. Ezúton is köszönjük mindenkinek, aki belépőjegye árával segítette munkánkat és jelenlétével is biztosította, hogy irtózatos nagy bulit csapjunk!

Na de akkor csapjunk bele, lássuk a beszámolót!

Önkénteseink egész héten lázban égtek, mindenki végezte a rá kiszabott feladatot, sürögtek-forogtak, tettek-vettek, csinosítgattak, szépítgettek, egyszóval serényen munkálkodtak azon, hogy a nagy napon minden flottul menjen.


Erre a napra már rutinszerűen állítjuk be az óráinkat hajnali 5-re, hisz az is a Segélykoncertes hagyomány része, hogy reggel 7 órakor már serényen végezzük az utolsó simításokat az állatotthonban.

Nagyjából mindennel készen voltunk időre, már csak a kapuban tolongó tömeget vártuk, de az elmaradt. Na jó, bevallom, sokunkban kialakulóban volt, valamiféle pánikszerű érzés, hogy nem jönnek el az emberek, hisz szombaton esett, hideg volt, és úgy egyébként is, eddig minden évben, 10 kor már csoportostul érkeztek egymás után az állatbarátok. De idén nem.



Idén 11 körül érkezett meg az első nagyobb hullám…


Bár első körben úgy tűnt, a gólyalábas bohócok minket fognak szórakoztatni, illetve a NOÉs csemetéket, a műsorszámuk második felében azért akadt több jelentkező is, aki szívesen részt vett a műsorszámban.






Náray Erikát már egy kisebb tömeg köszöntötte a színpadon. Évről-évre szívesen hallgatjuk tőle az ismerős dallamokat, és nosztalgiázunk el kicsit, hogy „derég” is volt.



A gyerekek pedig örömmel fedezik fel hogy „jé, ismerős a néni hangja” , persze mikor sor kerül a Vuk főcímdalára, ők is rájönnek, honnan is volt olyan ismerős az a hang.



A felismerés után pedig kicsik és nagyok egyaránt szívesen csatlakoztak Erikához egy-egy dal erejéig.



Erikát, Varga Bence követte a színpadon, éneklő poharak című előadásával. Addigra már szép kis tömeg összegyűlt a nézőtéren, és mindenki ámulva hallgatta, hogy mire képes pár üvegpohár és egy pár ügyes kéz.





Szűcs Gabi műsorszáma alatt, már az időközben elszaporodó kiskutyák, kiscicák, pókemberek , csontvázak és egyéb mesebeli lények ropták.



Gabit az Alaitner Band váltotta színpadot, mintegy tovább fokozva, az addigra már egyértelműen kialakulóban lévő buli hangulatot.




Az előkészített hangulatot tovább fokozta Tóth Vera, aki évről évre lelkesen fogadja meghívásunkat és minket évről évre örömmel tölt el, hogy hallhatjuk őt élőben.






Vera után az Üzl€tember$ tartotta fenn a fergeteges hangulatot.



A következő fellépő Gájer Bálint és Mihályi Réka volt, velük kissé lehiggadhatott az, aki felpörgött a fentebbi fellépők műsorszáma alatt.




Miután a néző/hallgató közönség kissé lenyugodott, következett az immáron hagyományosan ezen a napon ünnepelt Macskamentő csoport születésnapja. Idén nem csak a születésnapjukat ünnepelték, de felavatták a Cafi kifutót is. Aki esetleg nem tudná, Cafrang , az édes , kedves fehér cica, aki mindeni kedvence volt, és tényleg mindenkié, cicásé, kutyásé, rókásé, lovasé, mindenkié, nem olyan régen itt hagyott bennünket. Az Ő tiszteletére avatták az egyik kifutót Cafi cicamenedékké egy kisebb megemlékezés keretében.





A megemlékezés után újra átvette a vidámság és a buli a főszerepet és következett a Zanzibar Unplugged.




Kicsik és nagyok egyaránt élvezték…bár…inkább a nagyok.



A Zanzibár által felfokozott hangulat közepette érkezett meg a Mentőkutyás csapat, akik egy kis bemutatót tartottak nekünk arról, hogy a szuperül képzett kutyáik hogyan találnak meg szinte bárkit percek alatt. Természetesen éles helyzetben ez több időt igényel, de a színpad előtt kartondobozba bújt gyerekek akármilyen ügyesen is próbáltak elbújni, mindig rájuk talált valamelyik szuperokos négylábú.




Őket a Fresh Fabrik követte a színpadon.




Őket pedig a Tombola húzás, amit már sokan tűkön ülve vártak. Mint minden évben idén is gyerekek segítettek a nyeremények gazdáinak megtalálásában.




A főnyeremény idén is egy családi hétvége volt Cserkeszőlőn.

Miután mindenki túl volt a hatalmas izgalmon, hogy az ő számát vajon kihúzzák – e , következett …..egy kis hatásszünet, ugyanis sajnos az Ed Philips and the Memphis Patrol sajnos technikai okok miatt nem tudott ideérni. A Fluor Tomi rajongók pedig már tűkön ültek, hisz kedvencük következett a sorban.





Mindenki Partyarc lett és csápolt Tominak , majd mikor végzett, kígyózó sor állt a színpad mellett, hisz mindenki kapva kapott az alkalmon, hogy autogrammot szerezzen tőle.




Míg Tomi autogrammot osztott, megérkezett a színpadra Farkas Zsófi és Ambrus Rita.




Már bőven délután volt, a kicsik már javarészt kifáradtak, így csak a legkitartóbbak maradtak talpon, mikor megérkezett a Twin City Country Rock band és kísérőjük, a Wild Buffalo Linedance Club.






És végezetül a bulit a Puhító zenekar zárta, akik először, de reméljük nem utoljára jártak nálunk.



És hogy mi volt még? Hááát cica örökbefogadó nap, melynek keretében 3 cica találhatott gazdára ezen a napon, és talán még többen fognak az elkövetkező időkben, hisz hatalmas érdeklődés övezte a kifutóbéli cicákat.





Mindemellett cicamentő csoportunk jótékonysági vásárral is készült. A megvásárolt csecsebecsék árával teljes egészében a megmentett és a következőkben megmentendő cicákat támogattátok. Köszönjük!





Amennyiben nem csak a cicamentő csoportot, de a NOÉ összes/bármely védencét szerettétek volna támogatni, természetesen a belépőjegyetek megvásárlása mellett, erre a Keverék Kutya Webshopban is lehetőségetek volt, ahol Noés ajándéktárgyakat, karkötőket, pólókat, bögréket és egyéb hasznos dolgot szerezhettetek be, szintén úgy, hogy a megvásárolt termék teljes árával a NOÉ védenceit támogattátok.



Szert tehettetek emellett egyedi, kézzel készített nyakláncokra és egyéb szépségekre is.


A gyerekek sem maradtak ki a jóból, nekik lufihajtogató bohóccal,



vattacukorral (bár ezt nem csak kifejezetten a kicsik kedvéért szerveztük meg) ,

arcfestéssel, melynek következtében délutánra televoltunk kutyusokkal, cicusokkal, pókemberekkel, pillangókkal, csodamacskákkal és egyéb vicces kis lényekkel.


és ugrálóvárral kedveskedtünk, így az a gyermek, amelyik nem tudta magát eléggé kitombolni a koncerteken, megtehette ezt az ugrálóvárban.



Volt olyan, aki nekünk kedveskedett azzal, hogy elhozta egykori védencünket/kedvencünket/pártfogoltunkat is bemutatni, hogy biza’ a gazdis élet csodákra képes.
Meglátogatott minket Kukta, aki sokunk nagy kedvence volt, hisz egy édes kis minikuvaszként kinéző, vaksi, öregecske édes apó. Kukta Maci lakótársa lett, aki szintén a mi védencünk.


Baltazár is benézett, Szilvi nagy örömére.


És Zsiga is, Piroskánk legnagyobb örömére, hisz míg Zsiga az állatotthonban élt, Ő volt Piros utánfutója.



Persze biztosan voltak még páran, akik benéztek hozzánk, őket hármukat azonban kiemeltek kezeljük, hisz különleges védencek voltak.
Ezekkel a sorokkal zárnám is, ezt a kissé hosszú sikeredett beszámolót, remélem lesz olyan is, aki eljut ezekig a sorokig is.
Köszönjük, hogy támogattok bennünket, hogy évről évre velünk buliztok, megerősítve a hitünket abban, hogy nem csináljuk ezt hiába! Várunk titeket jövőre is!
Most pedig beszéljenek tovább a képek!

A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.

Megosztom a Facebookon