Noé Állatotthon Logo


1122


English English Deutsch Deutsch Etikus adománygyűjtő szervezet
Gazdikereső kutyák
Gazdikereső cicák
Egyéb gazdikeresők
Talált kutyák
Állandó lakóink
Gazdira találtak
Elhunytak
Lakossági hirdetések
Adomány
Önkéntesek
Támogató Klub
Feliratkozás hírlevelünkre:

Elolvastam az Adatvédelmi tájékoztatót

KeverékKutya Webshop

Etikus Szervezet
Főoldal Rólunk Elérhetőségek Segítség Örökbefogadás Támogatók

 
 

Szavazz Matyira exNOÉs lakóra!
2013.02.25.

"Drága Noésok!

Ma 1 éve, hogy az új otthonomban lehetek, nem tudom eléggé megköszönni, hogy gondoskodtatok rólam, amíg a gazdijaim rám találtak! Remélem Anyukámmal és a tesóimmal is minden rendben van, és legalább olyan jó soruk van, mint nekem. A fogadott tesóimmal nagyon jól vagyunk, mi lettünk gazdiék három törpéje.
Emlékeztek még milyen pici voltam? Gazdianyum akkor szeretett belém, mikor meglátta azt a képemet, amin egyedül üldögélek. Azt mondta, neki ott nem volt visszaút, mondjuk csábos kisherceg tekintetemet elnézve, valljuk be ezen nincs min csodálkozni.
Azt még nem mondtam el senkinek, hogy amikor a gazdijaim kijöttek megnézni engem, egy boxban voltunk a tesóimmal, és hát ööö, engem nem nagyon lehetett látni, mert én voltam a legkisebb, és a többiek tolakodtak mindig előre. Viszont mikor megláttam, hogy gazdiapu keze közeledik a boxhoz, én mindhárom tesóm fején átmásztam, hogy én nyalhassam meg elsőként gazdiapum ujját, ééésss sikerült! Ekkor már biztosak voltak benne, hogy én vagyok az a kincs, ami még hiányzik az életükből.
Azóta nagyon sok minden történt velem, kalandos az élet. Gazdiék valami olyasmit mondanak mindig, hogy az összes állatkájukkal együtt nem történt annyi minden, mint velem. Most miért tehetek én arról, hogy annak a darázsnak pont engem kellett megcsípnie és persze egy picit allergiás vagyok a csípésére, és rohanhattak velem az orvoshoz. Vagy, hogy megkaparintottam a medence karbantartó szivacsát, amit megrágcsáltam és patakokban folyt a nyálam, és rohanhattak velem az orvoshoz. Tényleg csak véletlen néztem játéknak az ágyikónk párnáját és téptem szét a cipzárját… Pedig jó gyerek vagyok, szerintem a többiek túl stréberek, és csak rosszaságoknak tűnnek, amiket csinálok, valójában csak eleven vagyok.
Nagyon szeretek enni, játszani, kirándulni, nyaralni menni és még tanulni is. Tavaly ősszel nagyon jó eredménnyel vizsgáztam alapfokon a kutyasuliban, tavasszal fogjuk folytatni a sulit, már alig várom!
Időközben Tücsi barátomról kiderült, hogy ő egy macska, ezért nem tud ugatni, csak nyávogni, de továbbra is nagyon bírom őt. Képzeljétek, volt egy cica, aki folyton csak a Tücsivel játszott a kertben, velem bezzeg nem, aztán egyszer gazdianyu elrohant vele. Mikor visszajöttek, behozta hozzánk a szobába, olyan furcsa szaga volt, de gazdianyu azt mondta, hogy most itt lesz velünk egy darabig, és nekünk kell vigyázni rá, mert megsérült és elvesztette az egyik szemecskéjét. De nem kell aggódni, mert nagyon vigyáztunk rá, így meg is gyógyult, és többé már nem is megy el. És a lényeg, hogy most már velem is játszik.

Apropó, részt veszek a Fressnapf "2014 európai naptársztárja" versenyben. Aki szintén nem tud ellenállni csábos kisherceg pofikámnak és van egy kis ideje, szavazhat rám:
http://www.facebook.com/Fressnapf.hu/app_200751456729154
Március 3-áig tart ez a játék, köszönök minden szavazatot!

Nagyon várom már a következő Noés rendezvényt, hogy élőben is lássátok milyen jóképű kislegény lettem!
Mindenkinek egy jó nagy nyálas puszit küldök (ebben profi vagyok):
Matyi"



Megosztom a Facebookon
 
     

Kapcsolódó cikkek:
További cikkek a témában