Tények a szőrméről

A hazánkban kereskedelmi forgalomban kapható szőrmebundák és kiegészítők túlnyomó része Ázsiából érkezik, néhány százalékuk származik csak Európából vagy a világ más tájékairól.
A szőrmék a közhiedelemmel ellentétben nem csak rókából, bárányból, nyúlból, nyércből vagy csincsillából készülnek; van köztük medve, leopárd, fóka, farkas, ocelot, vidra, nutria, oposszum, coboly, mókus, kutya, macska vagy patkányszőrme is (Bővebben a szőrmefajtákról.). A szőrmeipar a becslések szerint évente kb. 100 millió állat haláláért felelős - a feketekereskedelembe kerülő állatok számáról nincsen adat, de ennek akár többszöröse is lehet.
Ha kíváncsi, hogy egy átlagos szőrmebundához hány állatot használnak fel, kattintson ide!

A szőrmeállatok

A hagyományos szőrmefarmokon nevelt szőrmeállatok egész életüket apró ketrecekben töltik, bezárva. Ketrecük olyan szűk, hogy mire felnőnek, gyakran megfordulni sincsen helyük. Az ilyen körülmények között felnevelt állatok lábai szinte minden esetben eldeformálódnak és számos más, a bezártságból eredő fizikai illetve pszichológiai károsodást szenvednek. Nagy-Britanniában különös kegytelenségük miatt már betiltották a szőrmefarmokat, sőt, már Ausztria is szőrmefarm-mentes. Ha kíváncsi rá, hogy néz ki egy szőrmefarm, kattintson ide!

	A lábfogó vas különösen kegyetlen csapdázási módszer

A szőrmeállatok másik részét a vadonból fogják be különböző módszerekkel, általában csapdával. A szőrmeállatok csapdázására használt módszerek nagy része rendkívül kegyetlen és komoly szenvedést okoz az állatnak, néha pedig meg is öli az állatot. A csapdával befogott állatok szőrméje gyakran sérül; belőlük átlagosan háromszor annyi kell egy bundához, mint farmon tartott társaikból.
Ha kíváncsi rá, milyen módszerekkel csapdázzák be az állatokat, kattintson ide!
A vadon befogott, majd szőrmefarmokra "beköltöztetett" állatok még kevésbbé tolerálják a bezártságot, mint fogságban született társaik. Ezek az állatok napok alatt megőrülhetnek, általában naphosszat körbe-körbe forognak a ketrecben és hajlamosak az öncsonkításra; gyakran saját végtagjaikat is lerágják. Ha több állatot zárnak egy ketrecbe, sokszor előfordul kannibalizmus; az erősebbek széttépik gyengébb társaikat.

A szőrmeállatok harmadik csoportját azok a társállatok, kutyák és macskák alkotják, melyeket Ázsiában fogdosnak össze az utcákon, hogy szőrmejáték, bunda, szőrmekiegészítők, gyermekjátékok készüljenek belőlük. Ezek felvevőpiaca főként Európa. Sokakat közülük egyszerűen ellopnak gazdáiktól; számos felvételen látszik, hogy a levágásra ítélt kutyák nyakában ott az egyedi biléta, a hímzett nyakörv...

A szőrmeállatok egy speciális csoportját képezik a bébifókák. A bébifóka-termékek túlnyomó része Kanadából származik, ahol 1996 óta újra engedélyezik a fókavadászatot; évente valamivel több, mint 300 ezer bébifókát mészárolnak le kegyetlenül, hogy szőrméjüket eladják - nagy részét szintén Európába. A fókabébiket általában bunkóval verik agyon, hogy bundájuk ne sérüljön; az állatok egy része a szakszerűtlen bunkózásnak köszönhetően magához tér és öntudatánál van, miközben megnyúzzák. Az Európai Unió törekvései között szerepel, hogy a fókatermékek importját betiltsák. Bővebben a fókavadászatról itt olvashat.

Az állatok kivégzése

	A szőrmefarmokon az állatok gyakran megcsonkítják magukat és hajlamosak a kannibalizmusra is

A szőrmefarmokon tartott állatokat, amikor már elég nagyok, és bundájuk a legértékesebb, "kíméletesen" kivégzik: vagy áramot vezetnek a végbelükbe, vagy gázkamrába zárják őket. A legolcsóbb megoldás, ha egy nagy dobozba zsúfolják össze őket, majd egy kamion kipufogócsövére kötik a ládát és addig járatják a motort, amíg az utolsó állat is el nem pusztul.

A rókákat nyakukra húzott fémhurokkal rángatják ki a ketrecből; az egyik pólust az állat végbelébe, másikat a szájába dugják, majd halálos áramütéssel sújtják őket. A nercbunda akkor nem sérül, ha a nyérceket megfojtják, a csincsilláknak kitekerik a nyakát. Ez a munkát végzők szakértelmétől függően gyakran nem sikerül elsőre... A csincsillákat is meg lehet ölni árammal; ilyenkor nemiszervükbe vezetik az elektromosságot, ami hosszú, borzalmas haláltusához vezet.
A perzsabunda készítéséhez a kisbárányt az anya méhéből szedik ki, mert a szüléskor a szőre kiegyenesedne. Az anya méhét ezért felvágják majd a magzatot megnyúzzák. Így az anya és a kisbárány is elpusztul.

Ázsiában, elsősorban a Fülöp-szigeteken és Kínában, ahol semmilyen állatvédelmi jogszabály nem védi az állatokat, a fentieknél sokkal kegyetlenebb módszereket alkalmaznak az állatok kivégzésére. Az állatokat gyakran összezsúfolják ketrecekbe, majd egyszerűen belógatják őket a folyóba, hogy megfulladjanak. Van, hogy az állatokat fejbevágják, majd azok magukhoz térnek és teljesen öntudatuknál vannak, miközben megnyúzzák őket; VIDEOFILM menüpontunk alatt egy erről készült videofilmet láthatsz. A felvételeken látszik, ahogy a megnyúzott állatok még percekig élnek, mozognak, mielőtt elpusztulnának. Néhány fénykép az állatok felhasználásáról.

Szőrmetermékek

Tévedés azt hinni, hogy ezeket az állatokat csak szőrmebundákhoz használják fel. A látványos és drága bundákhoz az élő állatok szőrméjének elenyésző részét használják; ennél sokkal több állati életet követelnek a szőrme-kiegészítők, a szinte minden ruhadarabra és cipőre rárakható apró kis szőrmecsíkok, gallérok, bojtok.
Jelentős szőrmét hasznosít a játék- és a dísztárgy-ipar is. Sok gyermekjáték és rengeteg szuvenír elkészítéséhez használnak valódi szőrmét. Egy külföldi állatvédő szervezet például egy Kínából származó játék-dinoszauruszról DNS-vizsgálattal kiderítette, hogy patkányszőrből készült, míg több állatvédő szervezet megbizonyosodott róla, hogy játékállatokat formázó (pl. kis kosárban alvó cica, stb.) termékek valódi kutya- és macskaszőrből készültek. Ezeket a termékeket általában nyúl vagy kecskeszőrmeként adják el, megtévesztve ezzel a vásárlókat. A vásárlók megtévesztéséről bővebben a MI A BAJ A SZŐRMÉVEL menüpont alatt olvashat.

Kitekintés

- 2005-ben kb. 6,5 millió rókaszőrmét értékesítettek legálisan; a termelési lista csúcsán Kína és Finnország áll.
- 2005-ben 40,2 millió nercszőrmét értékesítettek legálisan; a termelési lista csúcsán Dánia és Kína áll.
- 2005-ben Kína 3,5 millió rókaszőrmét exportált.
- 2005-ben Dánia 12,9 millió nyércet ölt meg szőrmefarmjain.
- Egy, az Európai Unió által készített tanulmány megállapította, hogy a széles körben használt nerc- és fókaketrecek az állatok legalapvetőbb szükségleteinek kielégítésére sem alkalmasak.
- Hollandiában a rókák és csincsillák szőrmefarmokon történő tenyésztése tilos.
- Nagy-Britannia etikai okokból tiltotta be a szőrmefarmokat 2003 január 1-i hatállyal.
- 2010-ig Olaszországban minden nercfarmon élő állatnak biztosítani kell úszásra alkalmas vizet, megfelelő mozgásteret és földhöz való hozzáférést. Ez az intézkedés rengeteg szőrmefarm bezárását fogja maga után vonni.
- Ausztriában 2005 január 1-ével végleg bezárták az összes szőrmefarmot.
- Norvégiában az agrárminisztérium Etikai Tanácsa megállapította, hogy a szőrmefarmok jelenlegi formájukban elfogadhatatlanok állatvédelmi szempontból.
- Svájcban szigorú törvényi szabályozással előzik meg a szőrmeállatok intenzív ketreces tartását.