Mi a baj a szőrmével?

A szőrmeviselés és az állatok szőrméjükért való tenyésztése, befogása illetve megölése számos etikai problémát vet fel. Van-e jogunk ezt tenni velük, miközben a legkevésbé sem vagyunk rászorulva a szőrmetermékekre? A mi éghajlatunkon a bundaviselés felesleges luxus, de ma már remek műszőrmék kaphatóak, így aki mindenképpen bundát szeretne hordani, nyugodtan választhat magának műszőrmét.
Tévhit, hogy a műszőrme előállítása nagyobb szennyezést jelent környezetünkre, mint ami a valódi szőrme előállítása során keletkezik.
A szőrmeállatok tartása, tenyésztése során rengeteg veszélyes hulladék keletkezik (ürülék, tetemek, stb.), melyeket speciális előírásoknak megfelelően kell elszállíttatni, megsemmisíttetni. A szőrme kikészítése, festése során veszélyes, szennyező vegyszereket használnak; ezek egy része benne marad a szőrmetermékekben és komoly egészségügyi kockázatot jelent azokra, akik érintkezésbe kerülnek velük. (Erről bővebben néhány bekezdéssel lejjebb olvashat.)

Etikai aggályok

	Kovács doki a szőrmeviselés ellen. Ha kíváncsi, milyen hírességek adták arcukat szőrmeellenes kampányokhoz, kattintson a PETA weboldalára!

Gondolkodjunk el néhány percre azon, hogy mi a célja évente ennyi millió állat halálának? Mit profitálunk ebből? Fejlődik ettől a tudomány? Javul az életszínvonal? Jelent ez bármilyen fejlődést számunkra? Vagy pusztán egy irdatlan visszalépés a kőkorszakba, amikor még csekély térfogatú agyunkkal, primitív ösztönök által vezérelve egyszerűen lebunkóztuk az állatokat, hogy szőrméjük megvédjen minket a fagytól? Rá vagyunk szorulva a szőrmeviselésre? Vagy csak puszta luxus miatt gyilkolunk halomra állatokat?

R.D. Ryder kísérleti pszichológusként a következő módon határozza meg az embersovinizmust: "Embersovinizmusnak nevezem azt a széles körben elterjedt diszkriminációt, amely a rasszizmus egy fajtája, és az ember más fajokkal szemben alkalmazza. Ebben az esetben is a külső jegyekre alapozott előítéletekről van szó. Ha a másik egyed külsőleg különbözik tőlünk, erkölcsi normáink nem vonatkoznak rá. A rasszizmust ma a legtöbb értelmes és jóérzésű ember elítéli - logikus volna, ha akkor is elítélné, amikor más fajok ellen irányul. Az embersoviniszta, a rasszista, sőt, a szexista szemlélet vagy számításba sem veszi, vagy alábecsüli a diszkrimináció és a diszkriminált közötti hasonlóságot, és önző módon nincs tekintettel a jogfosztottak érdekeire és szenvedésére."

Márpedig a szőrmeipar állatok szenvedését és luxustermékek előállítása miatti feláldozását jelenti. Elfogadhatjuk-e azt az érvelést, hogy mivel az ember okosabb más fajoknál, jogai és érdekei mások, mint a többi fajé? Hiszen a felsőbbrendű értelem éppen, hogy nagyobb felelősségre kötelezi: ahogy a felnőtt felelősséget vállal a gyermekért, éppúgy kell az embernek felelősséget vállalnia az állatokért.
Mára már bebizonyosodott, hogy sok állat értelmi színvonala azonos az emberi csecsemőével, sőt, a tudomány mai állása szerint egy felnőtt kutya értelmi színvonala nagyjából egy 3 éves kisgyerek értelmi színvonalával azonos. Hogyan juthat hát eszünkbe ilyen értelmetlenül halálra ítélni állatok millióit?
(Az embersovinizmusról és az ezzel kapcsolatos etikai vonatkozásokról a Zöld Magazin írásában olvashat bővebben.)

Mi, állatvédők úgy véljük, hogy semmi nem jogosít fel minket arra, hogy a felesleges luxusért állatok százmillióit tegyük ki hosszú kínszenvedésnek és ítéljük halálra. A szőrmeviselésre nincs mentség!

Egészségügyi kockázat

A szőrmetermékek azt a látszatot keltik, hogy "természetesek", természetközelibbek, mint a műszőrmék vagy az egyéb helyettesítők. Ez azonban korántsem igaz; amíg a szőrme eljut a fogyasztóig, számos olyan eljáráson esik át, melyek során rendkívül sokféle vegyi anyaggal kerül kapcsolatba.
Hazánkban a cserzésből, nedves kikészítésből, (semlegesítés, utócserzés, színezés, zsírozás), szőrmefestésből, pácolásból és öblítésből származó szennyvíz krómot tartalmaz. A szőrme zsírtalanítása során triklór-etilén, tetraklór-etilén, 1,1,1-triklór-etán, diklór-metán használatos, azaz klóros szennyvíz keletkezik, az áztatás, meszezés, mésztelenítés és a végső öblítés szennyvize szulfidokat tartalmaz.
(Ha bővebben szeretne olvasni a szőrmegyártás során használt vegyianyagokról és a műszőrmékről, kattintson ide!)
Tévhit tehát az, hogy pusztán a cserzéshez használt timsó keletkezik veszélyes hulladékként a szőrmeáruk előállításánál. A fenti link alatt olvasható eljárások közül némelyiket már csak Ázsiában használják, így az esetleg Európában már réges-rég korszerűbbre és biztonságosabbra cserélt, rákkeltő vegyszerek olcsó szőrmékben vándorolnak vissza hozzánk - például Kínából. A felsorolásban szereplő vegyületek egy része természetesen benne marad a késztermékben és komoly egészségügyi kockázatot jelent a későbbi viselőre, de pl. szőrmejátékok esetében gyermekeink egészségét is súlyosan veszélyeztetheti.

	Kína, Korea, Thaiföld, Fülöp- szigetek... gyakran családi vállalkozásban "gyártják" a szőrmét - Foto: HSUS

Egy jó példa erre a Humane Society International nevű állatvédő szervezet vizsgálata, melynek során olyan szőrmetermékeket tesztelt, melyek Ausztráliában kerültek kereskedelmi forgalomba. Egy német juhászkutyákból készült bundában például az engedélyezett krómmennyiség 130-szorosát találták. Egy macskaszőrméből készült, kosárban ülő kismacskát formázó gyermekjátékban az egészségügyi határértéket 30-szor meghaladó mennyiségű toxikus anyagot találtak. (A megengedhető mennyiség 100 mg kilogrammonként; a vizsgált játék 2950 mg/kg krómot tartalmazott.)
A National Toxics Network szerint a legveszélyeztetettebbek a kisgyermekek, akik ezeket a játékokat a szájukba veszik. A cserzés során használt többbféle, krómtartalmú vegyület behatolhat a sejtekbe és károsíthatja a DNS-t, génmutációhoz és kromoszóma-rendellenességhez vezethet. A króm akár a szopogatás során, akár a toxikus por belélegzésével a gyermekek szervezetébe juthat.

Szőrme Ázsiából

A nálunk kapható szőrmetermékek túlnyomó része Ázsiából származik, főként Kínából - szőrme kiegészítők és gyermekjátékok, szuvenírek formájában.
Kínában jelenleg semmilyen állatvédelmi törvény nem létezik, ennek köszönhető, hogy büntetlenül mészárolhatnak le kutyákat, macskákat vagy bármilyen más állatot szőrméjéért.
Ez nem csupán felháborító az állatbarátok számára, de egy másik problémát is felvet: ha beengedjük az olcsó szőrmetermékeket, mi fogja motiválni a harmadik világ beli országokat arra, hogy állatjóléti szabályozást vezessenek és tartassanak be, minimum követelményeket szabjanak az állatok tartásával kapcsolatban, kényszerítsék a termelőket az állatok humánus leölésére? Egy szőrmetermelőnek az Európai Unióban szigorú előírásoknak kell megfelelnie - eközben Ázsiában gyakorlatilag ilyen jellegű szabályozás nem létezik. Mivel az állatokat nem kötelesek jól tartani, humánusan leölni, ezért az előállítási költségek töredékei csak annak, mint amennyibe egy szőrme kinyerése egy európai termelőnek kerül. Így aztán az ázsiai szőrmékhez fillérekért lehet hozzájutni - a kereslettel pedig biztosítják a vásárlók, hogy a tömeges állatkínzás tovább folytatódjon...

A fogyasztók megtévesztése

	Lefoglalt macskaszőrme - Foto: HSUS

Utolsó és egyik legfontosabb probléma a szőrmetermékekkel kapcsolatban a fogyasztók megtévesztése. Mivel az Ázsiából érkező szőrmetermékek legnagyobb felvevőpiaca az EU és az Egyesült Államok, ahol a fogyasztók viszonylag érzékenyek a társállatokat illető kérdésekben, ezért a kutyából és macskából készült szőrméket általában hamisan cimkézik fel.
Erre több lehetőség is van; a kiegészítők és gyermekjátékok esetében a kutya- és macskaszőrméket nyúl- illetve kecskeszőrként hozzák forgalomba. Egy másik egyszerű megnevezés a cimkén a genuin fur - azaz valódi szőrme vagy "special skin"; ebben az esetben egyáltalán nem kerül megjelölésre a szőrme eredete.
A harmadik módszer, hogy mindenféle egzotikus fantázianevekkel látják el a cimkéket. A legelterjedtebb megnevezések kutyaszőrme esetében: dogues du chine, gae wolf, sobaki, asian jackal, gou-pee vagy goupee, kou pi, gubi, china wolf, asian wolf, pemmern wolf, loup d'Asie, corsac fox, asiatic racoon dog, sakhon, nakhon. Macskák esetében a mountain cat, wild cat, katzenfelle, goyangi cimkéket használják elsősorban.
A fentieken kívül számos egyéb elnevezés is létezik; lényeg,hogy a vevő ne tudja, hogy mit is vesz valójában. Amerikai állatvédő szervezetek több ízben találtak olyan kutyaszőrmét, melyet "szintetikus szőrme" néven cimkéztek fel - nem csoda, hiszen a kutyaszőrme "előállítása" a műszőrméénél is sokkal olcsóbb...
A "The Humane Society of the United States" nevű amerikai állatvédő szervezet évek óta végez kutatásokat a témában; néhány részlet egyik jelentésükből itt olvasható.
A Sunday Express brit lap értesülései szerint a kutya- és macskaszőrme-import 1991 és 2001 között 50%-al nőtt Angliában. A közvélemény akkor figyelt fel a kutya- és macskabundákra, amikor néhány évvel ezelőtt a Humane Society of the United States állatvédő szervezet és Manfred Karreman német újságíró 18 hónapos, ezirányú kutatómunkájának eredménye napvilágot látott. Az analízis során több, más cimkével ellátott, pl. nyúlszőrnek, "spaciális szőrnek", hegyi kecskének vagy "ázsiai farkasnak" feltüntetett bundáról kiderült, hogy valójában kutya- illetve macskaszőrből készült.
A HSUS szerint a kínai piacon elsősorban németjuhászokból illetve azok keverékeiből készül a bunda. A szőrme legnagyobb részét a franciák veszik meg, hogy szőrmés dzsekiket készítsenek belőle, melyet aztán az Alpokban, a síelőknek adnak el. A kutatás során több hatalmas szállítmányt füleltek le az állatvédők; köztük egy kb. 2000 kutyakabátból álló készletet, ahol a dzsekiken a "loup d'Asie", azaz ázsiai farkas felirat szerepelt.