Nagyon eseménydús volt a márciusunk. Egy remek Húsvét vasárnapi tojásvadászattal,
megkezdődött a Noés rendezvény szezon. Természetesen mi sem maradhattunk tétlen, és bár hímes cicáink nagy része még ideiglenes befogadónál alussza téli álmát, azért erős kezdéssel nyitottuk meg az idei első Macskávézót. Már éppen ideje volt, sokan már a koffein- és sütielvonástól remegő szájjal rendeltek! Ne aggódjatok, itt a tavasz, és mi is jövünk most már rendületlenül és rendszeresen!

Szokás szerint részrehajló leszek (ez van, ezt kell szeretni) és a sok örömteli gazdisodás közül kiemelném Balut. Balu nemes egyszerűséggel a Macskamentés bohóca, udvari bolondja, aki rendszeresen szórakoztatott bennünket hihetetlen produkcióival. Szerencsére ideiglenes befogadójában is megvolt a hajlandóság, hogy a magánszámokat sorra megörökítse, így a Balu-posztok rendkívül nagy népszerűségnek örvendhettek. Komolyan fontolóra vettük, hogy csak és kizárólag akkor adjuk örökbe, ha a leendő gazdi megesküszik a macskák minden szentjére, hogy folytatja szórakoztatásunkat, rendszeres videó beszámolók formájában.

Ha már gazdisodások, töredelmesen be kell, hogy valljuk, hogy a március a bukták hónapja volt. Itt tavaty, …, nem folytatom a közismert mondást, mindenesetre ideiglenes befogadóink sorra gyengülnek el és hullanak az elbájoló macskák karmai közé. Név szerint: Xavér, Ingóbingó, Oscar, Turbó és Mayla

További gazdisaink ebben a hónapban:

Salsa, Lizy, Kókusz, Ananász, Dumás, Maki, Roxy, Hamu, Gyémánt, Kismanka, Szonja Gini, Dudu, Buksi, Bridget, Csuti, Nyafi
Vackor, Onyx, Kavics

Természetesen bekerülőkből sem volt hiány, 7 kölyök és 2 felnőtt cicát vettünk védelmünkbe, valamint a fajtamentő projekthez is 2 védenc érkezett:

Roy, Ádám, Maja, Taylor, James, Lynette, Danny,

Thomas, Bonsai,

Bébi, Kavics

A búcsúzás mindig, elkerülhetetlenül fájdalmas. Ebben a hónapban egy nagy „öreget” vesztettünk el, Zolikát, akivel olyan sok közös múltunk volt. Együtt gyászolunk szerető gazdijával. És elvesztettünk négy aprócska életkezdeményt is, akikkel még nem is lehetett közös történetünk.

http://www.noeallatotthon.hu/macskamentes/index.php?pid=2&cid=768

http://www.noeallatotthon.hu/macskamentes/index.php?pid=2&cid=765

Bonifác cicáért mindent megpróbáltunk megtenni, de sajnos a nagy küzdés ellenére, megviselt szervezete nem bírta a harcot.

Bár ideiglenes befogadóink – köszönhetően a szép számú buktának – igencsak megfogyatkoztak, azért nem maradunk adósotok az átmenetileg házi őrizetbe vett cicákról szóló hírekkel:

Tupír
Tupír, a gyönyörűséges vadmacska, aki már nem is annyira vad. Kajaosztásnál olyan dumát levág, hogy öröm hallgatni, merészen belenéz a szemembe, s lányos hangon nyávog hozzá. Ma gondoltam, szívatom kicsit, s elkezdtem csesztetni, mielőtt megkapta volna a reggelijét, mire ő odacsapott, méghozzá pihe-puha tappanccsal, körmeit szigorúan visszahúzva! Máig nem keresi az érintést, de egyfolytában ott sertepertél körülöttem, nem riad meg, ha elhussanok mellette, csak ne akarjak hozzá érni. Idegeneknek is előjön, ha meg ismerős van nálam, akkor simán jön-megy-játszik. Még mindig külön eszik, nem vegyül a többiekkel, de nagyon sokat játszik velük, kergetőznek, látványbunyóznak. Egy beképzelt pöcs, aki ugyan nem fog lealacsonyodni ahhoz, hogy őméltósága elviselje, netán esetleg kérje az emberi faj érintését. Szeretem.

Sármőr
Az irodánk szép fiúja, aki az első pár percben elszédítette az összes női munkatársunkat majd elfoglalta a főnök székét. Még csak pár napja a csapatunk része, de egy biztos, Ő a legszőrösebb kollegánk. Vagyis, főnök. Ezért elvárja a simogatást, kényeztetést, játékot és királyi mennyiségű ételt. Miután ezeket mind a hét embertől bezsebelte, elfoglalja a helyét, természetesen a főnök székében. Persze, az sem zavarja, ha éppen foglalt, akkor is kényelembe helyezi magát. A náthája nagyon szépen javul, egyelőre szemét és orrát kezeljük. A náthát leszámítva észre sem vehető rajta a leukozis. Ezért nem is szabad ettől megijedni, mert a cicus a kedvességével, bújással mindent kárpótol.

Száva
Teljes a sértődés, miután leszedtem a szekrény tetejéről! Kérdés: begyógyszerezve, felügyelet mellett hogyan jutott fel oda?

Thomas
Thomas a kezdeti megszeppenés után tegnap este óta járkál, s a kutyákkal is megbarátkozott. Simogatható, hanyatt dobja magát, bújik ezerrel, s ma reggel mikor mosogattam, odaült mellém támogatva a tevékenységemet. Azt még mindig nem tudom eldönteni, hogy éjjel ki dumál, ő vagy Rafi, de én még biztosan az ő hangját nem hallottam.

Castro
A minap írtam, hogy Castro kisajátított egy dobozt, ami egyébként kidobásra lett ítélve. Doboz fétise azonban úgy tűnik határtalan. Másnapra a szokásos nagy tavaszi cipősdoboz-takarítást terveztem be, amit ebéd után el is kezdtem. Castro, mint egy jól lakott óvodás, a délutáni szunyókálását folytatta és úgy gondoltam itt a remek alkalom, hogy a dobozokat átnézzem-kipakoljam-kidobáljam. Megint az lett a vége, hogy persze én gondolhatok bármit, én tervezek, Castro végez. 2 másodperc sem telt bele, Castro ott sertepertélt körülöttem, megszagolt minden cipőt, minden dobozt, neki ott kell lennie, oda kell dugnia a pofiját, meg kell vizsgálnia mindent. Térültem-fordultam, az üres dobozokat a kukához vittem, de mire vissza értem már bent volt a szekrénybe, körbeszaglászta, aztán leült a közepére, jelezvén, hogy az már az ő felségterülete. Nem kis rimánkodásba telt, mire ki tudtam könyörögni a szekrényből. Sértődötten, duzzogva elvonult. Miközben tetriszezem vissza a szekrénybe a megmaradt cipősdobozokat, hallom a konyhából, hogy borult a dobozkupac, amit felhalmoztam. Persze csak úgy oda hánytam a földre, hogy majd összetépem őket, sebaj, azoknak mindegy. Megyek a konyhába, a kupac felborítva, a legalsó és egyben legnagyobb dobozban pedig ott fekszik Castro és éppen mosdik. Castrot bevittem dobozostul a szobába. Mikor letettem nagy kegyesen kimászott a dobozból és kérdőn nézett rám, mintha azt mondaná: Na mi van? A párnát nem teszed bele?
De persze, beletettem a párnát. Éppen hogy bele tudtam tuszkolni. Tettem rá pelust is, mert úgyis össze fogja pisilni. De végül is meglepett, mert nem pisilte össze. Bele sem fér, a segge vagy a mancsa kilóg belőle, de azért kell a doboz. Azóta dobozalvás van.

És végül, de nem utolsósorban, következzenek a remélhetőleg életfogytiglan álomotthonukban
raboskodó, volt védenceink beszámolói:


Oreo és Minyon
Pár év macskátlanság után éppen beszélni kezdtünk róla, hogy kellene már megint cica a háztartásba, mikor is a lányom meglátta a Noé honlapján Minyont. Szerelem volt első látásra. Én ugyan fekete cicát szerettem volna, elvégre egy fekete macska nélkül nem háztartás a háztartás, de a kép meggyőzött. Aztán Minyon bemutatásának tanulmányozásakor kiderült, hogy van neki egy teljesen fekete testvére Oreo, így nem volt kérdés, hogy jönnek mind a ketten. 2015. október 21-én hozhattuk el őket, még nem voltak teljesen három hónaposak. Gyorsan felfedezték és birtokba vették a lakást, és már első este rendes gazdis cicák módjára ágyban aludtak. Azóta nőnek és egyre rosszabbak természetesen, megvolt az összes oltásuk, Oreo átesett az ivartalanításon februárban, Minyoné március végére van ütemezve. Meglepő módon imádják a vizet és a kádban hancúrozni. Azt hiszem rájuk vártunk az alatt a pár macskátlan év alatt.

Pihe
Nagyon szép cicává cseperedett. Vannak őrült percei, de amúgy nagyon kedves. Nem annyira régi a kép (még megvan a karácsonyfám).

Lizy
Jelentem, Lizyke már az éjszakát nálunk töltötte:) Igazi vagány kis nőszemély, az első pillanattól fogva úgy viselkedett, mintha már időtlen idők óta ez lenne az otthona. Körbeszaglászott mindent, aztán mehetett is a játék. Bújós, puszigyárműködtető, kétütemű dorombolós kis Tündérke. Nem tolakodó, de mégis minden lében kanálka, minden érdekli. Az éjszakát végig nyugiban töltötte, egyedül a gardróbszekrény tükre jelentett folyamatos kihívást neki: szeretett volna megismerkedni az ikertestvérével:))) Almot csodálatosan használja, kajával semmi gond. Vacsira egy kis párizsi, és füstölt tarja is lecsusszant. Ma megyünk dokihoz, megkapja az első oltást, és megbeszéljük az ivartalanítás időpontját is, valamint veszünk neki cicapárnát, kaparófát, és játékokat is. Hamarosan jelentkezem néhány fotóval is. Köszönjük az új kis családtagunkat, nagyon fogjuk szeretni.
Lassan már 2 hete lesz nálunk tündérvirágszál Márc. 11-én voltunk állatorvosnál. Nagyon masszív fülatkája van, azt most kezeljük, valamint mielőtt megkapta volna az első oltását csináltunk labort, hál' istennek minden negatív. Most pénteken megyünk vissza a következő oltásra, egy hét múlva pedig a veszettségre. Utána lesz az ivartalanítás. Az állatorvosnál egyébként nem kis hisztit csapott le Őnaccsága, a laborhoz egy kis helyen le kellett ugye borotválni a lábikóját, hogy tudjanak vért venni. Ahogy a borotva beindult - pedig nem volt hangos- begerjedt, hárman nem tudtuk lefogni, így sajnos bódítani kellett ehhez a hatalmas beavatkozáshoz. Otthon egyébként nagyon jól viselkedik, nem rongál, nem cikázik fel-alá, ha éppen nincs történés, alszik, vagy csak kinyúlva fekszik a szőnyegen (khmmm... vagy az ágyon). Érdekes, hogy az aszpikos kaját nem nagyon akarja enni, pedig Gourmet Gold-ot vettem neki, a szárazkaja jön be neki nagyon. Select Gold-ot kap, az nagyon ízlik neki. A házikaját sem túlzottan értékeli, a rántott csirkemell, köszi nem kell, de például bundás kenyér az jöhet. Elég félős még, bár már sokat javult a helyzet, azért még az idegen hangokra - zacskócsörgés, hajszárító, stb - azonnal szekrény mögé fut be, de legalább a hang elmúltával azonnal előjön. Nagyjából ennyi, nagyon szeretjük őt, igazi kis egyéniség, beszélgetős, dorombolós, törleszkedős aranycsillag.

Harlem
Remélem nem gond, hogy írok. Úgy gondoltam szeretnétek esetleg tudni Harlem, hogy létéről. Jelentem a világ legjobb macskája már jó pár éve. Minden időt együtt töltünk mindenhol (szoba, fürdőszoba, konyha). Amikor hozzám került ivartalanítás után elég felénk volt 1 hónapig bujdokolt. Félt mindentől, es gondolom nem könnyítette meg a helyzetet a már itt levő kutyus Chilli sem. Aztán egy hónap után felugrott a párnámra egyik este és onnantól megpecsételődött a sorsunk. Imádjuk egymást. Bár a reggel 5 órai reggeli követelés nem a legjobb. De hát, ha enni kell nincs mese. Kedvenc időtöltése a heverészés, evés, Pepinek a mosdatása, a nagy játékok és Chilivel és Pepivel az esti vadászat. Valamint ha épp úgy hozza a kedve szívesen riogat mindenkit a szekrény tetejéről való leugrásokkal ás bomba becsapódásszerű érkezéssel a kanapén ülő emberek fejére illetve egyéb potenciális testrészére. De mindent egybe vetve köszönöm, hogy velem lehet és én vele.

Vándor
Vándor az ölmacskásodás olyan szintjére jutott el, hogy a fizika törvényeit meghazudtolva, minden áron bepréseli magát az ölembe, akármilyen pici is legyen a hely a combom és az asztal lapja között. A legviccesebb, amikor látom a fülei állásán, hogy megfogalmazódik benne az ölbe mászás gondolata és már ez a kis impulzus elég ahhoz, hogy ezer decibellel elkezdjen dorombolni.

Lekvár és Piskóta
Csodaszépek és hál istennek nagyon rosszak.

Gini
Szeretném még egyszer megköszönni, hogy rajtatok keresztül megtalálhattam a cicát, akire vágytam! Gini egy tündérke! Nyugodt, nagyon kedves, imádnivaló és játékos cica. Hazafelé úton, ami 8 óra volt nagyon szépen viselkedett, nem hisztizett. Kb. fél óra után otthon érezte magát és azóta is ö a mi kis hercegnőnk! Nagyon sok örömöt és sikert kívánunk nektek ehhez a gyönyörű hivatáshoz!
Ui: A párom nagyon kíváncsian várta, hogy milyen lesz egy cicával együtt élni, mert ez előtt neki még nem volt ilyen... Elmondhatom hogy nagyon jó barátok lettek!

Rumli&Malőr
Úgy gondoltuk, biztos örülnétek egy újabb beszámolónak. Voltunk állatorvosnál, és kiderült hogy a cicák szuperegészségesek. Mivel úgy tűnt, hogy túl hosszú a karmuk (folyton kopog a parkettán, és ha beleakadnak valamibe, nagyon nehezen szabadulnak csak ki), ezért megkértük, mutassa meg, hogy kell cicakarmot vágni. Hatalmas haláltusa, vér és veríték árán sikerült, az orvos azzal zárta a dolgot, hogy mi biztos nem fogjuk tudni megcsinálni. Érdekes, eddig kétszer csináltuk, és nekünk minden gond nélkül hagyják. A kezdetekhez képest egész jól neveltek lettek. Kevésbé lopkodnak, ha húst felejtünk az asztalon, előfordul, hogy 5 perc múlva még mindig ott van, ahol hagytuk. Egyedül éjszaka kell nagyon figyelni. Minden lefekvést egy 10 perces óvintézkedés időszak előz meg, amikor összeszedünk mindent ami zörög, leeshet, kopoghat, ehető, ellopható, szétszedhető. A legbiztosabb rejtekhely a sütő és a mikró, már meg se lepődünk, ha reggel észrevesszük, hogy a másik egy doboz fánkot, egy kibontott zacskó chipset vagy valami teljesen mást rejtett oda. Amire sosem gondolunk az a liszt. Sokszor kirágják a lisztes zacskót, erről mindenhol fehér tappancs nyomok árulkodnak. A konyhában állandóan a lábunknál sündörögnek, így sikerült a macskában megbotolva kiborítani egy tál citromszószt mindenhova, de főleg Rumlira. Ezek után kénytelenek voltunk megfürdetni őket, amit egyébként a vártnál jobban viseltek. A szekrények ajtaját egy laza mancsmozdulattal nyitják ki, főleg Malőr, ő az igazi be- és kiszabaduló művész. Nem szabad meglepődni, ha a konyhásszekrényből kilóg egy fekete farok vagy mikor elő akarunk venni egy kardigánt, két párduc néz velünk szembe a polcon. Malőr mégse rosszalkodik eleget, ez onnan látszik, hogy kicsit kigömbölyödött. Méretben is rég lehagyta Rumlit, aki nem sokat változott. Igazi ablakakrobata lett belőle, úgy mászik fel a tetejéig, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Sokszor onnan nézi a galambokat, közben néha méltatlanul nyávog egyet, hogy nem kaphatja el őket. Retteghetnek a galambok, hiszen elkezdődött az ismerkedés a külvilággal, nemsokára a világra szabadul két démoni macska. Egyelőre csak pórázon és csak a kertbe jutottak el. Rumli iszonyatosan élvezte, mindent felfedezett és megszimatolt, Malőr inkább visszamenekült volna a meleg lakásba. Egyébként nagyon barátságosak, úgy látszik nagyjából megszokták az új környezetet. Éjszaka többnyire velünk/mellettünk/rajtunk alszanak. Hazaérve mindig felfelé álló farokkal szaladnak elénk (egy kis nasiban reménykedve). Ha hozzájuk nyúlunk, szinte mindig kurrognak, megállás nélkül dorombolnak, Malőr még a pocakját is odafordítja, hogy ott is simogassuk meg, közben látványosan élvezkedik.

Kucorgó
Kucorgó, kisasszony és a birodalma.

Bridget/ Fülike
Ma délelőtt elmentem itthonról a nővéremhez és 17h felé jöttem haza. Izgultam mi volt itthon. Beléptem, Tigró már várt az ajtóban, mint mindig. Ahogy elkezdtem beszélni rögtön jött Fülike is és hangosan üdvözölt. Összeszagoltak és semmi gond nem volt. Nagyon örülök! Kedden vagy szerdán el akarom vinni Fülit orvoshoz. A fülét mutassák meg, hogy kell kitisztítani, és a féregtelenítőt adjanak neki. A hátán a borsónyi dudort megnézetem, ha lehet, nem akarom most még a műtétet, amíg teljesen megszokik nálam. Majd kb. 1 hónap múlva. Nem akarom most ezt a stresszt neki. Nagyon nehéz lefotóznom Fülit, mert olyan gyorsan mozog, amikor meg fekszik akkor meg az asztal alatt van. Majd igyekszem jobbakat fotózni. Minden nagyon szépen halad, ahogy reméltem! Majd jelentkezem, mikor mi történt!

Balu
Jelentem az éjszakát túléltük. Az este körbenézéssel telt, a tükrös szekrényajtó tetszik neki, néha elé ül es nézelődik. Az ablakot is megmutattam neki, már fel is járkál es ott üldögél (a szomszédok örömére is, meg is álltak dicsérgetni őt). Kicsit játszottunk is, de szaladgálni még nincs kedve, inkább csak fekszik és nyúlkál a zsinór után, a labda most nem érdekelte. Este oda feküdt a lábam mellé aztán körbejárta megint a lakást, de nem csapott zajt. Napközben kurrogva követ, lefekszik mellém a kanapéra, de ha felkelek, visszamegy az ablakba....és marad a neve, Balu.

Ózon
Sziasztok,nagyon jól érzem magam jól vagyok. Megkaptam a kötelező szurikat, túl vagyok rajta. Nagyon ügyes voltam megdicsért a doktor bácsi is.

Pantera/MirrMurr
Nagyra nőtt már Pantera, allias Mirr Murr. De minden tavasszal, amikor nézem, ahogy játszik, ugrál, örül, eszembe jut a tavasz, amikor elhoztam őt Tőletek. Hálás vagyok Érte nagyon. Annyira szeretnivaló cilamila. És, képzeld! Találtam egy pici cicát a társasház udvarában, keservesen nyávogott szegény. Egy másik kis fekete gombóc. Befogadtam, így van neki játszótársa is már. Jesszus, ha látnád, ezek mennyit tudnak bunyózni, kergetőzni, nyalakodni, focizni! Annyira édesek! Tehát, boldog Húsvétot Kívánunk!

Nyafi
Az első 24 óra beszámolója: Az első találkozás simán ment. Mindenki kíváncsi volt. Nyafi neki indult felfedezni a lakást, Kacat a nyomába. Volt közte pihenés is Domi ágyán. Kacat mindenhova követte. Az első közös évesnél Nyafinak nagyon ízlett az alutasakos Kacat belenyalt de fontosabb feladatnak tűnt Nyafi megfigyelése. Aztán egyszer csak Nyafi megette Kacat kajáját is. Kacat fúj és morog. És ami meglepő Nyafi is. Mikor Andris hazaért gerjedtek be igazán. Mintha azon veszekedtek volna kit szeret. Szalad az egyik utána a másik és morgás fújás. De azért volt, hogy össze szagoltak aztán persze fújás. Lefekvéskor gerjedtek csak be igazán. A sötétben bátrabbak lettek. Egy ideig hallgattuk aztán Nyafi a gyerekek mellé került. Hajnalban használta az álmot először. Reggel, amikor Andris kinyitotta az ajtót ott folytatták ahol abba hagyták. Aztán elcsendesedtek Kacat a lábamnál Nyafi a fotelban. És szemmel tartották egymást. Csak kialakul.

Oscar
Ideiglenes cicaként került hozzám. Az elején nem ismerte a simogatást, a puszit, az együttalvást. Nem egy ölebcica volt. Ahogy teltek a hetek, kezdet rájönni, hogy nem akarom megenni. Lassan, de biztosan kinyílt és megmutatta, hogy a nagy test egy igazi kedves, szerethető cicát rejt.
Beleszerettem! Elvarázsolt! Bebuktam!
Eltelt két hónap, együtt alszunk, beleül az ölembe, követ mindenhova és már cipelteti is magát. Nagyon rendes cica, nem rongál semmit, nem lopkod, és minden idegennel barátkozik.
Megérte küzdeni a szeretetéért, megérte a sok hét próbálkozás, hogy megtanítsam neki, hogy az ember nem bánt, hanem nagyon is szeret.

Márciusban is rengeteg adományt kaptunk belföldi és külföldi támogatóinktól, amit nagyon szépen köszönünk!

Ahogy már említettük, dúl a tavasz, így kénytelenek vagyunk jó előre betáblázni a naptárotokat mindenféle klassz rendezvénnyel. Még unalomig fogjuk ismételgetni, de már most elkezdhettek készülni az év legjobb cicás bulijára,ugyanis május 14-én kerítünk sort a VI. Macskás napra!

Nagyon sok szeretettel várunk benneteket ezen a cicabolondos napon és természetesen a többi
rendezvényen is, az immár hagyományosnak mondható Macskávézóval és sütivásárral. Április 24-én az Örökbefogadó napon, május 8-án pedig a BoxE.R. Majálison találkozhatunk.

Aki úgy érzi, hogy szívesen csatlakozna hozzánk, megteheti a noecicaidegi@gmail.com vagy a noecicaonkentes@gmail.com címen történő jelentkezéssel! Akár ideiglenesen fogadnál be Noés védencet, akár kint az otthonban segítenél cicáinkat ellátni, mindenféleképpen keress meg minket!

Adományokat is örömmel fogadunk, hiszen nagyon sok gazdira váró bársonytalpról kell gondoskodnunk. Azt pedig reméljük tudjátok, hogy Nélkületek ez nem sikerülhetne!

Tárgyi adományok leadhatók az otthonban, de ha ez távol esne Tőled, akkor e-mailben (macskamentes@noellatotthon.hu) is tudunk egyeztetni, hogy hogyan tudnád hozzánk eljuttatni azt.

Bankszámla számunkra történő utalás során akár egy konkrét cicát is támogathatsz OTP 11710002- 20085016 (a cica nevét írd az utalás közleményébe), sőt, még virtuálisan is örökbefogadhatod.

Segítségeteket pedig nem győzzük megköszönni!

Lehet szép ajándéktárgyakra licitálni állatotthonunk jótékonysági árverés oldalán, mellyel cicáinkat is támogathatjátok. ITT.

Ha egy nagyszerű közösségnek szeretnél a tagja lenni és még nem tetted volna, csatlakozz hozzánk barátaiddal, munkatársaiddal, ismerőseiddel, rokonaiddal a facebookon, ahol naprakész információval várjuk az állatbarátokat.

Facebook Noé Állatotthon

Rendszeres támogatni szándékozók figyelmébe ajánljuk a T-Klubot, részletek itt:

Noé Támogató Klub

Aki a keverekkutya.hu webshopjában vásárol Noés ajándék tárgyakat, állatotthonunkat támogatja.

Keverekkutya.hu