Csókolom Nénik és Bácsik!

Tudom, hogy most tombol a „kiscica szezon”, s mindenki iciri-piciri bájos kiscicákat szeretne látni, nem egy 2 éves
felnőtt cicát, de azért én szeretnék bemutatkozni, hátha valakit érdekel egy
minicica.

Micus vagyok, a „puzzle csapat”-ból, nekem a medencecsontom volt ripityára törve, miután találkoztam egy autóval, s egyértelműen ő nyert. Szerencsére a Noé Állatotthon Csodadokija engem is összerakott, s már szépen gyógyulok az ideiglenes befogadómnál.



És hogy miért írtam, hogy minicica? Mert nem vagyok nagyobb egy fél éves cicánál, s idegi mami szerint kölökképem van. Azt is hozzá szokta tenni, hogy bájos! kölökképem, nehogy magamra vegyem. Pedig én aztán ugyan nem sértődök meg rá, hisz ő olyan jó hozzám, imádattal is nézek rá ezért. Ígérem, én már így maradok, kölökképűen, szemben a pár hónapos kiscicákkal, akikből lehetnek akár még busafejű kandúrok is. Csak úgy szólok!

Eleinte ketrecben voltam, mert kímélni kellett a lábaimat, de ma már enyém az egész lakás (na meg a másik 8 macskáé és 5 kutyáé :D) Ja, és az idegi mami is otthon szokott lenni, mikor nincs máshol dolga, olyankor követem mindenhova, s alig várom, hogy abbahagyja a járkálást, mert akkor végre mellé heveredhetek, s begyűjthetem a simiket.



A többi cicával is jól kijövök, de a vacsimat azt féltem tőlük, így ha valaki közeledni merészel, rájuk morgok a nem bájos képemmel, s ezt komolyan is szokták venni, így békében megvacsorázhatok. Itt lehetne megemlíteni, hogy mivel mini vagyok, keveset fogyasztok, de ez nem teljesen van így. Idegi mamim szerint sokat eszek. Nem is értem, miért mondja, hiszen én csak akkor eszek, ha éhes vagyok, vagy ha a többiek is esznek, vagy ha netán a túl sok simitől kissé zavarba jövök. Igen, zavaromban is eszek. De nem fogok elhízni, mert evés közben is dorombolok :) Ez olyan, mint a flabélosos edzés, hiszen a dorombolástól rezeg az egész testem evés közben, szóval én vigyázok ám az alakomra azért :)



Képzeljék, itt vannak olyan kutyák, akik szeretik a cicákat. Hihetetlen, hiszen nekem nem ez volt a tapasztalatom az utcán, így amikor idekerültem, egy darabig döbbenten néztem őket, s legszívesebben kikiabáltam volna a ketrecből a többi cicának, hogy „Meneküljetek, mert megesznek a kutyák!!!!!”



De belém szorult a szó is, s csak azt láttam, hogy a bársonytalpúak óriási
nyugalommal sétálgatnak a büdösszájúak között. Hát ez döbbenetes! Be kell vallanom, eljutottam odáig, hogy a boldogságom akkor teljes, ha nem csak idegi mamihoz, hanem egy kutyához is hozzábújhatok, de pssszt, ezt el ne árulják nekik!



Azt viszont én elárulom, hogy hova kell írniuk azért, ha az én bájos kölökképemet szeretnék maguk mellett tudni a sok icipici nyivákolós kiscica helyett. Szóval, „Micust, a minicicát akarom” jelszóval a macskamentes@noeallatotthon.hu mail címre várom a jelöltek bemutatkozó leveleit.

Minimiauuuuuuuu