Sziasztok! Sirkán vagyok! Ismerős lehet a nevem, hisz testvéreimmel együtt nemrég voltam kis kedves szőrgombóc - azonban ismét a Noé vigyáz rám. Azt mondta a Noés lány, akinél piciként is voltam és most újra befogadott, hogy nem az én hibám, hanem ezé a csúnya világé amiben élünk. Nem tudom mi az a csúnya világ, de az tény, hogy nagyon hiányzik a testvérem Maszatka, akivel együtt fogadtak minket örökbe, és most együtt is lettünk újra gazdátlanok.

Maszatka is hamar gazdis lesz, és te is, Sirkán! - mondta a régi-új ideiglenes gazdim, és én hiszek neki! Az én gyönyörű trikolor kishúgom se kutya, de azért én sem panaszkodhatom. Igazi hosszú lábú, nyurga, cirmos pöttyös tömör gyönyör vagyok, fehér tappancsokkal és fehér mellénnyel a mellkasomon. Mondja is az ideigi gazdim, hogy olyan vagyok mint valami bengáli hasonmás, főleg hogy annyit is dumálok, mint valami törzskönyvezett nemes. Hát erre mit mondjak, őszinte macska vagyok és nem hallgatom el a véleményem. A Noés lány is beszélget a kutyákkal is meg velünk is, hát nehogy már engem nézzetek hülyének ezért. Én is beszélgetek hozzá, bár mostanában a meleg zavar legjobban, ezért miután szép hangomon közöltem mindenkivel, belefekszem a mosdóba. Nem, félre ne értsétek, ez nekem nagyon kellemes. Hát ezért is mondják rám a bengáli-dolgot?

Mindegy is, nincs is jobb annál mint egy hűsítő fürdő a mosdókagylóban, ebben a nagy melegben. Arról már meg is bizonyosodhattok milyen jó fej vagyok. És azt még el sem árultam, hogy természetesen teljesen szobatiszta vagyok. Egyébként ez a bengáli-dolog teljesen nonszensz, én inkább tigrisnek gondolom magam. Igazi szobatigrisnek. Látnátok hogy tudok osonni! Igen! Hangtalanul, suhanva, csak a csíkjaim és pöttyeim árulnak el amikor jövök-megyek. Kedvenc helyem a szekrény teteje, itt tartom szemmel a jónépet. Kutyák, macskák, mindegyikkel elvagyok, de azért megmutatom ki a király itt. Megmutatnám, ha az idegi gazdim nem igazítana helyre, ilyenkor jó tigris módjára visszafekszem és arra gondolok, levadászom inkább azt a papírzsepit, ott. Imádok játszani is.

Mivel még kamasz vagyok, ezért furcsán is néznétek rám ha nem találnék meg mindent, amivel lefoglalhatnám magam, legyen az kiscicával való játék, vagy labdával akár. Na most már nem is húzom tovább a mézesmadzagot előttetek, elárulom nektek a titkos címet, amin keresztül a tiétek lehetek macskamentes@noeallatotthon.hu

Tudom már izzanak a vonalak, pedig még egy dolgot nem árultam el magamról: annyira hangosan dorombolok, hogy még a poharak is összezörrennek ha elkezdem. Úgyhogy ha legszebb bundájú és legjobb fej nagydumás, rezgő dorombgépet keresed, megtaláltad! A belépőkódom tehát még egyszer:

macskamentes@noeallatotthon.hu, a jelszó pedig: Sirkán!

Várlak!



MÁR GAZDIS!