Sziasztok! Zima vagyok. Emlékeztek rám? Egy sportpálya parkolójából mentettek ki engem, és a tesómat Joharit. Akkor még együtt drukkoltatok nekünk, mert nagyon rosszul voltunk. Meggyógyultunk, szépek vagyunk, bújósak és (bár ez szerintem nem igaz, de az idegi mami mindig ezt mondja) néha rosszcsontok is. Sajnos az ideig mami nagyon elfoglalt, nem fog tudni már velünk foglalkozni. Hova kerülünk? Mi lesz így velünk? Ki fog velünk játszani, ki fog minket simizni?

Ha szeretnél egy szőrös dorombológépet, ne habozz! Álomgazdi szükségünk van rád!



Már gazdis!